Ma éjfélig lehet elküldeni a jelentkezést a nono-s fogyiversenyre... Kicsit bátortalanul ugyebár, de elküldöm a jelentkezésem. Bátortalanul azért, mert iszonyatos zabafázisban vagyok és persze azért, mert mindig feladom 1-2 nap után... Pedig Roland mellett már tényleg bálna vagyok, úgyhogy muszáj lesz! Azt kellene beprogramoznom a csöpp kis agyamba, hogy ha lefogytam, akkor is ehetek majd sütiket, nem kell örökre lemondanom semmiről. Most meg úgy zabálok, mintha életemben utoljára ehetnék bármit is. Pedig ismerve önönmagamat a fogyókúra idején sem fogok 100%-ban megvonni magamtól mindent. Bár ha jobban belegondolok meg kellene, mert mindig itt bukok el. Ha egyik nap eszek valamit, amit nem kellene, vagy túllépem az 1200 kalóriát, akkor másnap már úgy vagyok vele, most már mindegy...
Még mindig nem hiszem magamban, itt a gond. Tudom, hogy változtatnom kell, mégsincs elég erőm hozzá. Talán majd ha elkezdem és az eredmény önmagáért beszél majd, akkor az motivál...